Jóga

A jóga személyes tapasztalatokon keresztül nyer értelmet, mindenki saját fejlődési útjához igazodva értelmezi azt.

Eredeti szanszkrit jelentése szerint az egyesülés, egység kifejeződése. Az ősi jóga alapvető tanítása arra összpontosít, hogy belső figyelem irányításával felismerjük az elkülönültség érzetét és ráébredjünk az átman (egyéni lélek) és az abszolútum azonosságára. Az elsődleges célja a fizikai egészség megőrzésén túl, a valódi természetünk mélyebb megértése volt. Évszázadok során a jóga története szájhagyományon keresztül öröklődött mesterről tanítványra, majd Patandzsali bölcs papírra vetette a jóga szútrákat. Ezek leírják a jóga nyolctagú ösvényét, mely testi, mentális és szellemi fejlődésre ösztönöz. Az utóbbi jóga könyvek ennek alapján íródnak.

A jóga tradíciójának kiemelkedő műve a Bhagavad Gíta, a hindu vallás legszentebb könyve, amely bemutatja a jóga ősi ágait és tanácsokat ad ahhoz, hogy különböző habitusú emberek melyik jóga fajtát válasszák. Négy ősi jóga irányzatot különböztetünk meg, ezek a karma jóga (önzetlen cselekedetek jógája), dzsnyána jóga (tudás, bölcsesség jógája), bhakti jóga (istenszeretet jógája), és a rádzsa jóga (királyok jógája, meditáció útja).

Ma a jógának sok változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Először a Hatha jóga vált népszerűvé a 20.századi nyugati világában, ma már azonban rengeteg ága elérhető a jógaközpontokon keresztül. Nyugati elterjedésekor elvesztette vallási hátterét és inkább a testi-lelki egészség megőrzésére és helyreállítására szolgál. Az ősi bölcsesség és modern élet harmonikus összhangjával a jóga mély gyökereket eresztett a globális kultúrákban, hozzájárulva az egyensúlyhoz és a teljességhez.